Egy ködös novemberi estén, a Földrajzi Társaság üléséről jövet, jutott eszembe, hogy egy jóravaló geografusnak voltaképen illenék elmenni a Szaharába is. A gondolat hirtelen jött, minden kapcsolódás nélkül és bizonyos, hogy ezúttal nem a környezet termelte azt. A hangulat az volt, amit irodalmibb kifejezés híján «pocsék»-nak szokás nevezni: a jó súrú novemberi köd vastagon, harapnivalóan ült a nagyváros utcáin; a gázlámpák, mint valami veszett ügynek reményvesztett harcosai, szomoruan küzködtek a sárgás sötétséggel és a nyirkos aszfalton felgyúrt gallérú, mogorva emberek menekültek a lucskos pokolból szebb tájak felé. Ahogy beléptek a nagy, meleg, jól elfüggönyözött kávéházak ajtain, egy-egy fénykéve esett ki az utcára, azután becsapódott a fütött boldogságba vivó ajtó és megint a sár maradt odakünn, a köd, a szitáló eső és a siető emberek. És ezek között mentem immár egynegyed órája lassan, alig véve észre, hogy merre tartok; a gondolataim között ezen negyedóra óta ott motozott, zakatolt egy új gondolat, a vágyaim között feltámadt egy eddig nem ismert vágy, - a régen letünt pogány napimádásnak valamiféle echója, a vágyakozás a Nap országa felé!
FÖLDRAJZ / Afrika kategória termékei
Sebők Imre: A Szaharában
Kiadás:
Budapest, 1912
Kiadó:
Kategóriák:
Nyelv:
Magyar
Terjedelem:
357 p.
Kötésmód:
félvászon
tartalom:
leírás:
A könyv kötése javított.