Magyar László: Magyar László afrikai utazásai

Magyar László tizenhat éven keresztül élt Afrikában. Ez idő alatt négy jelentős, egymástól elkülöníthető utat tett. Sorrendben az első a Kongó folyó torkolatán való felhajózás volt 1848-ban. Ezt a folyószakaszt elsőként mutatta be a tudományos köröknek. Másik három útja a szárazföld belseje felé vezetett. Bihében való letelepedését követően 1850-ben indult el a nagy Kuanza folyam forrását felkutatni. Ebben az évben jutott el Yah-Quilembe is, ami utazásainak legészakibb pontját jelentette. Visszafelé való útján érintette Muata Jamvo birodalmának fővárosát, Kabebét, amiről őelőtte csak William Desborough Cooley és Joaquim Rodrigues Graças közölt leírást. Második nagy belföldi útjára 1852-ben indult. Ezen útja végén Linyántiban szándékozott találkozni David Livingstone misszionáriussal, de ez feltételezett pár napos "késés" miatt nem valósulhatott meg. Utolsó szárazföldi útját 1855-ben tette, amelynek során Lobálországot kereste fel. Innen küldött beszámolóját olvasta fel Hunfalvy János a Magyar Tudományos Akadémiában Magyar László székfoglaló előadásaként, akit távollétében az Akadémia levelező tagjává választott.