Studs Terkel: Chicago, keresztmetszet

A világ hatodik legnagyob városának lakói elevenednek meg Studs Terkel híres könyvének lapjain, s lebilincselő őszinteséggel beszélnek önmagukról, környezetükről, a világról, mindenről, ami nyugtalanítja őket, mindenről, amit szeretnek vagy gyűlölnek, mindennapi gondjaikról, terveikről, vágyaikról, de gyöngeségeikről, elfogultságaikról, félelmeikről is. Olyan ez a könyv, mint egy kitűnően rendezett dokumentumfilm, cinéma-vérité: fölvillan egy-egy arc, mögötte ott látjuk a húsz-harminc emeletes toronyépületeket, remek ívelésű autópályákat, a szédítő forgalmat, az óriási áruházakat, a nyüzsgő emberforgatagot. De nemcsak ezt a pompázatos külsőt látjuk, nemcsak az előkelő villanegyedeket, a suhanó autócsodákat, a gondtalan gazdagságot, hanem a szerény középrétegek beosztó életmódját, sőt a krajcároskodó vagy éppen nélkülöző szegénységet is, az elavult bérházakat, a nyomornegyedet is, és nemcsak a jelent hanem a város múltját, sőt jövőjének felködlő körvonalait is. Ahány ember, annyi világ. És minden nyilatkozat egy-egy adalék a mai Amerika képéhez. Chicago minden társadalmi rétege megszólal itt: tizenéves fiúk és leányok, nyugdíjas öregek, aktív és visszavonult kereskedelmi ügynökök, munkások, tisztviselők, lecsúszott és sikeres férfiak, homoszexuálisok és utcalányok, gazdagok és nyomorgók, rendőrök, kocsmárosok, taxisofőrök, éjjeliőrök, kiérdemesült hivatásos ökölvívók, diákok, tanárok, tanárnők, munkásnők, háziasszonyok, és származás szerint is sokféle ember: őslakók, írek, lengyelek, csehek, olaszok, görögök, zsidók, magyarok, fehérek, négerek, indiánok, félvérek, és politikai, világnézeti tekintetben is sokfélék: szélsőjobboldaliak, demokraták, republikánusok, liberálisok, radikálisok, vallásosak, közömbösek, ateisták. A magnetofonszalagon rögzített interjúk frissek, elevenek, hitelesek, és az elhangzott nyilatkozatok szociológia pontosságú keresztmetszetet adnak erről a nagyon bonyolult életű nagyvárosról. A tárgyilagos beszámolók annyira érdekfeszítők, olyan izgalmba hozzák az olvasót, hogy a könyvet nem tudja letenni, úgy érzi: mozgalmas cselekményű regényt olvas. Voltaképpen az is ez a nagyszerű könyv; pontosabban: kitűnően rendezett nyersanyaga a legutóbbi évek méltán híres modern amerikai regényeinek.