Anthony Burgess: Gépnarancs

A kitűnő angol író 1962-ben megjelent regénye keserű antiutópia, melynek bizonyos elemei az eltelt négy évtized során - sajnos - részben meg is valósultak. A regény hőse és elbeszélője, kicsi Alex, fiatalkorú huligánbanda vezetője, aki a "legmenőbb szerelésbe" öltözött társaival nemcsak rablásokat és útonállásokat követ el rendszeresen, hanem a céltalan brutalitásban és rombolásban is kedvét leli. Kispolgári szülei is rettegnek tőle, ám whiskyt fizet koldusszegény öregasszonyoknak és kizárólag klasszikus zenét hallgat méregdrága hi-fi készülékein. Miután bekövetkezik az elkerülhetetlen lebukás és Alex gyilkosságért börtönbe kerül, két erő lép küzdelembe a "lelkéért": az alkoholista börtönlelkész, aki szerint szabad akaratából követte el bűneit és bűnhődnie kell értük; meg az új pszichoterápiás eljárást alkalmazó technokratáké, akik néhány heti kondicionálással elérik, hogy Alex iszonyodni kezdjen az erőszaktól. Amikor viszont kiengedik a börtönből, szülei eltaszítják maguktól, egykori huligántársai pedig, akikből közben rendőr lett, iszonyúan összeverik