Bíró Lajos Pál: A modern angol irodalom története 1890-1941

Amikor a modern angol irodalom történetének megírásához hozzáláttam, mindenekelőtt kezdő határnak elfogadható időpontot kellett keresnem.
Egészen különös véletlennek mondható, hogy az 1890-es esztendő az angol irodalomban szinte páratlanul éles határt szab az előtte és az utána következő korok között. Az előző kor reprezentánsai annak ellenére, hogy néhányan tovább írtak, 1890 után nem alkottak jelentőset, az érdeklődés pedig a friss nevek felé fordult, azok felé, akik fejlődés szempontjából új jelszavakat és irányokat hoztak divatba. Ebből a szempontból tehát könnyü lenne az irodalmi számbavétel, ha nem nehezedne ránk a történelmi távlat hiánya, mely minden, a jelen korral foglalkozó kutató munkáját megnehezíti, vagy legalábbis hálátlanná teszi. Különösen érzi ezt az idegen területen munkálkodó kutató, aki sohasem tudhatja, hogy anyagának kiválasztásakor legjobb szándékú munkájában nem kíséri-e balszerencse.
Az angol irodalom valóságos könyvrengeteg, mert talán sehol a világon nem fogyasztják oly tömegben az olvasnivalót, mint Angliában. Hogy mi lesz maradandó és örökéletű a fel-feltűnő és ma még eredetinek, jelentősnek látszó új nevek közül, – erre, néhány kivételtől eltekintve – még a leghivatottabb és legolvasottabb angol szakértők sem tudnának határozott választ adni. Az idegen kutató pedig, aki az események és értékek mérlegelésekor szaktekintélyek kalauzolására szorul, maga is könnyen elkövethet hibákat; más országnak fiaként, tehát más ízlés és körülmények között nevelkedvén fel, sokszor kellő megértés és értékelés nélkül kezelhet olyan anyagot, mely az angol közönség körében rendkívül nagy népszerűségnek, szeretetnek örvend.

Borítója elválik a könyvtesttől. Kötése megtört.