Ethel Mary Dell: Peggy küldetése

- Peggy Musgravel Peggy Musgrave! Marguerital Hol vagy?
Ezüstösen csengett az intézet kertjén át a friss, fiatal hang kiáltása. Ma volt az évzáró ünnepély. Szülők, rokonok nagy számban gyülekeztek a díjkiosztásra s a szokásos hangverseny meghallgatására. De mindennél jóval fontosabb esemény volt Peggy távozása! Peggy Musgrave - valamennyiük drága Peggyje - végleg itthagyja őket!
Mint korban legidősebb, ő volt a növendékek vezetője. El sem tudták képzelni, milyen lesz nélküle a helyzet. A vezetőszerep betöltése kor szerint ezután azt a vörösbarnahaju, nevetőszemű kislányt illette, aki most lihegve szaladt a parkon át s aki maga félt legjobban az uj szereptől.
- Mert ugyan ki lesz olyan csacsi, hogy nekem engedelmeskedjék! - sóhajtotta.
Pedig a kis Joan Mordaunt, dacára tizenhét esztendejének, nagyon energikus lény volt. Egyéniségén érezhető volt Peggy Musgrave bizalmas barátságának kitűnő hatása. Mert Peggy Musgrave volt az intézet legkitűnőbb növendéke, aki bármely iskolának diszére és büszkeségére válhatott volna.