tartalom:
A kor íróinak törekvéseiben és hazafias buzgalmában osztozva, Sándor is külföldi művek fordításával kívánta előmozdítani a magyar irodalom és művelődés ügyét. Elsőnek R. F. Gellert munkáját fordította le G** nevezetű Svédi Grófnénak rendes történeti címmel, s egy juhászi játékkal egyetemben (vagyis egy akkoriban divatos pásztorjátékkal együtt) jelentette meg (Pozsony és Kassa 1778). A német regényes elbeszélés magyarítása azonban nem járt sikerrel, gyatra nyelvezete miatt nem kisebb kortárs, mint Bessenyei elsöprő kritikáját hívta ki, aki a Holmi-ban (Bécs 1779) A kifordított magyar Svédi Grófné címmel egyebek között ezt írta a könyvről:
Nem láttam még olyan égre kiáltó magyarságot, mint a kifordított Svédi Grófné-ba. Magyar írók, tanuljatok meg elébb legalább egy kevéssé magyarul s írjatok osztán. Kár a nyelvet úgy sanyargatni! hibát csak ejtünk mindnyájan; de annyira hibázni, hogy egész munkába a legelső sortul fogva legutolsóig, sem egy tulajdonítás, sem egy olyan, mit a deákok constructionak neveznek, helyén ne találtassék, igen nagy eltévelyedés, amelyet lehetetlen behunt szemmel nézni.
E bevezetés után ízekre szedi a könyv előbeszédének egyes mondatait, kimutatja és kijavítja a szöveg szóhasználati, szerkezeti, nyelvtani magyartalanságait. Egészen bizonyos, hogy Sándor ismerte Bessenyei kritikáját, s másfél évtized múltán a Sokféle harmadik kötetében reflektált is rá.
leírás:
Hozzákötve: Gánem és Fernáh. Nap-keleti történet.
Pozsonyban és Pesten 1796. Landerer Mihály. 123 p.
Ár:
nincs raktáron, előjegyezhető