Balázs Béla: Doktor Szélpál Margit

"Balázs darabját legtöbben félreértették. Hogy jobban megértsék, hogy a tartalmát jobban elreferálhassák: egyszerűsítették. Azt mondották: a nagy, szabad, óceánokat hódító tudomány és a mécsvilágos, kérdőjelek nélkül való otthon küzdenek e nő bírásáért... Valami ilyesfélét éreztek ki a darabból. És voltak, akik meg is rótták érte szerzőt, hogy az okos, tudós, kiváló Szélpál Margit a karjába hull egy parlagi gavallérnak, akár egy falusi liba. Félreértették. De félreértette maga a szerző is. Mert az első felvonásban (mely nagyon is a darabhoz tartozik és éppen nem milieu-rajz) egy "intellektuális tragédia" beállítását kísérli meg. Valami nagy meghasonlást Margit lelkében: aki tudatára ébred, hogy azok a vágyódások, melyeknek töviságyán fiatal testét összevérezte, sohasem izmosodhatnak nagy, erős, eredeti munkává. Hogy secundär értékű, amit teremthet; s csak mint a repkény futhat fel Szögyény Endre munkájának törzsökös fáján. Nagy nemes ambíciók derékon törését akarta sejtetni; és e meghasonlott és messzi vágyakon csüngő életnek meghódítását, bilincsbe verését a föld által. Valaki által, aki olyan mint a föld." Fenyő Miksa