Thomas Mann: Halál Velencében

A fiatal Thomas Mann nagy elbeszélése, a Halál Velencében a polgári rend és fegyelem felől ereszkedett alá az esztétikum, a szépség kétes és veszedelmes világába. Bár hőse, az öregedő Gustav Aschenbach szintén író, méghozzá köztiszteletben álló nagyság, ő egyben tekintélyes mintapolgár is. Pontosan olyan írónak, amilyennek a polgár elvárja. Aschenbach azonban "homlokzatot" épít, írói karrierje kétes ösztönöket és vágyakat tart fogva. Ezek szabadulnak el egy velencei nyaralás során: Aschenbach beleszeret egy klasszikusan szép lengyel kisfiúba, és a szépség emésztő-ernyesztő bűvöletében feladja nagy önfegyelemmel kivívott morális tartását, sőt mintegy életösztönéről is lemondva átadja magát a halálnak, amely egy kolerajárvány képében jelentkezik. Velence mint a művészet és az enyészet, a dekadens szépség városa jelképes motívumok hálójával fonja körül Aschenbach alvilági utazását és groteszk bukását.