Mécs László: Vigasztaló

"Az alvilág hátborzongató sok rémsége mind csak mese, nem rettenti a holtakat sem éjsötét, se rabbilincs, se tűzfolyam, sem Léthe vize, sem bírói szék... Költők játszi képzelődése mindez csupán, ők ojtották belénk hazug rémmesékkel a rettegést" - írta az i. sz. 1. században Seneca, a római államférfi, természettudós, filozófus és költő.
Három Vigasztalás-a az ókori vigasztalásirodalom legérettebb alkotása. Az egyik egy asszonyhoz szól, aki elvesztette fiát, a másik Seneca egy barátjához, aki testvérét siratja a harmadikat pedig édesanyjához írta Seneca corsicai száműzetéséből.
Az Erkölcsi levelek-ben, legnagyobb hatású és legjelentékenyebb alkotásában epikureizmussal színezett sztoikus erkölcsfilozófiájának summáját, eszmei végrendeletét írta meg élete utolsó éveiben. Kötetünk ötvenkilenc levelet, e gyűjtemény legjavát tartalmazza.

Második kiadás.