A Fertő-táj bibliográfiája (Bibliographie des Neusiedlersee-gebietes)

A Fertő tó különös világa mindig foglalkoztatta a kutatókat, tudósokat és az itt élő embereket, akik igyekeztek megőrizni a táj sokrétű adottságait. Ebben az ellentéteket egymásba simító környezetben alpesi erdők, középkori városfalak, kisalföldi rónák köszöntik embert, és tisztelik azokat, akik értük dolgoztak és alkottak. Kiadványunk az ország területén élő és a soproni vidéket ismerő, a Fertő tavat egész életükön át figyelő kutatók segítségével ötvöződött és öltött formát. A sok feljegyzés még közelebb hozza hozzánk a táj titkainak megismerésére évtizedeket áldozó kutatókat, a már nem élő gyűjtők emlékét. Sokan már nem látják ezt a munkát, pedig sokszor szorgalmazták egy ilyen kiadvány megszerkesztését. A Soproni Levéltár és a Liszt Ferenc Múzeum a feljegyzések és emlékek gazdag tárházai. A Storno és a Zettl családok mellett Thier László gyűjtötte hihetetlen szívóssággal azokat az adatokat, amelyek a Fertő tóra is vonatkoznak.
A Bibliográfia ügyét számos tudományos és társadalmi megnyilvánulás készítette elő. 1957. október 17-én a Soproni MTESZ rendezésében Fertő tó kiállításra került sor, amelynek anyagát dr. Csatkai Endre, Thier László és dr. Varga Lajos bocsátotta rendelkezésre. A közönségsiker mellett a tudományos érdeklődést dr. Vendel Miklós akadémikus és Pichler János főmérnök fokozta azzal, hogy 1959. március 24-én 18 taggal megalakították a Magyar Hidrológiai Társaság Fertő tó Kutató Tudományos Bizottságát. Ez a tudományos összefogás elindította a tó természeti viszonyaival és az üdülési lehetőségek fejlesztésével összefüggő programtervek kidolgozását. 1961. június 9-én az osztrák kutatások eredményeinek ismertetésére is sor került, miután kialakult a mindkét félre kedvező nemzetközi együttműködés alapfeltétele.

Borítója piszkos, foltos. A könyv belül tiszta.