Donáth Tibor: Anatómiai értelmező szótár. A bázeli, jénai és párizsi nomenklatura szervek szerinti összehasonlító áttekintése

Az orvosi szaknyelv, szakszavak túlnyomó többségét az anatómiai nomenklatura adja. A szakszavak hibás használatával úgyszólván állandóan találkozunk az orvosi gyakorlatban és irodalomban. Az 1955-ben nemzetközileg elfogadott Párizsi Nomina Anatomica-val együtt ma már három eltérő anatómiai nomenklatura van. Fentiekből érthetően adódik, hogy a régebbi végzettségű orvos alig igazodik el az új könyvekben használt fogalmak között, míg a most tanuló hallgató sok esetben nem érti meg a régebbi könyvek terminus technicusait (pl. epistropheus = axis; os multangulum majus = os trapezium; musculus caninus = musculus levator anguli oris stb.).
E sorok írója már foglalkozott az anatómiai fogalmak értelmezésének kérdésével (Donáth – Palkovich: Anatómiai Nevek Magyarázata, 1952, 1955.). Az azóta felmerült új igények most egy más jellegü könyv kiadását tették szükségessé. E könyvnek elsősorban áthidalást kell nyújtania a forgalomban levő bázeli, jénai és párizsi nomenklaturában írt tan-, szakkönyvek és atlaszok – mondhatjuk – zavaros rengetegében addig az időig, amíg a nemzetközileg elfogadott párizsi nomenklatura meghonosodik.
Az Anatómiai Értelmező Szótár az egyetemi anatómiai oktatás elősegítését célozza, de fentiekből következőleg általános orvosi használatra, tudományos értékűségre is törekszik.
Az egyetemi tanulmányok során a kezdőnek a legnagyobb nehézséget a többezer latin anatómiai fogalom elsajátítása jelenti. A hallgató sok esetben nem érti a szakszavak értelmét, nem látja az elnevezés logikai felépítettségét, nyelvtani képzését és az alapszóból való továbbképezhetőségét. (pl. abducere, nervus abducens, musculus abductor, abdukál stb.). Az anatómiai szavak értelmezése világossá és egyszerűbbé teszi a fogalmak megtanulhatóságát és tartós megjegyzését.