Raoul H. Francé: Az ember és a mindenség

Minden ember életében vannak órák, amelyek során kilép a mindennapi élet gondjai közül és elgondolkodik - ki-ki a maga módján - az élet nagy problémáin: mi is az élet, honnan és miért van? Ilyenkor sohasem jutunk örömteli eredményekhez, mert az ember élete, eredete és jövője homályos, sűrű ködbe burkolt kérdések. Értelmünk nem jut valami messzire, amikor fölveti a kérdést: honnan is jöttem hát és mi lesz belőlem halálom után? Bizonyos csak az, hogy létünket szüleinknek köszönhetjük, ők meg a maguk őseinek és így tovább. Az én családom már a harmincéves háborúban az én vezetéknevemet viselte. Akadnak, akik okleveleket örököltek, amelyeknek tanuságtétele szerint családjuk már Nagy Károly idejében, tehát 1200 év előtt ugyanazon a néven élt. Az ilyen családok azonban csak kivételszámba mennek; az emberek túlnyomó többsége, a mai emberiségnek kilenctizede családja történetét még az abroncsos szoknya koráig sem tudja nyomon követni. És ha tudja is, mi haszna belőle?...

Néhány helyen ceruzával halványan aláhúzva.