Oláh Gyula: Az ember és az egészség

A világ halad. Az emberi szellem folyton fejlődik és a szellemi fejlődés az emberi tudást nemcsak mélyebbé teszi, nemcsak folyton szaporítja, de egyszersmind az ismeretek terjedését is sietteti. Napról napra fogy azoknak az úgynevezett elvont tudományoknak a száma, a melyeknek ismerete csak az illető tudomány szakemberei, vagy mondjuk tudósai részére van fentartva. A tudás, mint a feljövő nap sugára, mindig szélesebb és szélesebb körben terjeszti a világosságot, és az ember ösztönszerű tudásvágya az emberi szellem emelkedésének, a tudás terjedésének önkéntelenül eszközévé válik. Határtalan és kielégíthetetlen ez a tudásvágy. Kezdődik fenn a csillagok távol régióiban és végződik ennek a mi planétánknak, a földnek mélyében. Ismerni akarnánk mindent, a mi e nagy távolság körében van vagy lehet, sőt még ennél is tovább szeretnénk hatolni. Az emberi szellem elkalandozik a lét és nemlét, a kezdet és vég sűrű ködébe is és e téren is keresi azt a tetszetős magyarázatot, mely legalább a valószínűség látszatával bir.