Gósy Mária: Beszédészlelés

Beszéden a mindennapi életben rendszerint gondolataink hangos közlését, vagyis a beszélést értjük. Pedig a beszéléssel önmagában nem valósulhat meg a gondolatcsere: ehhez egy másik emberre is szükségünk van, aki megérti mindazt, amit szeretnénk elmondani. A beszéd csak akkor töltheti be a szerepét, ha mindkét rendeltetésének megfelel. Ez a két rendeltetés két folyamatot jelent: a beszédprodukciót és a beszédmegértést. Egyetlen olyan képességünk van, amelyik lehetővé teszi, hogy ugyanazt, amit létrehozunk, fel is tudjuk fogni. Beszélünk, de mások beszédét is értjük. Minden különösebb nehézség nélkül váltogathatjuk a "szerepünket": hol beszélők, hol hallgatók vagyunk, sőt különleges helyzetben egyidőben tehetjük mindkettőt. Beszéd közben köthetünk vagy rajzolhatunk, zenét hallgathatunk, szagokat, illatokat érezhetünk, kerékpározhatunk vagy szaladhatunk, sőt ehetünk is (ennek legfeljebb az illem szab határokat)...