Az élelmiszertudomány az alkalmazott kémiának az az ága, amely az élelmiszerek származásával, mennyiségi és minőségi összetételével, előállításával, tartósításával és ellenőrzésével foglalkozik, végül az élelmiszerek hasznosításának, tehát a táplálkozásnak a folyamatát tanulmányozza. Ennek a feladatkörnek megfelelően három részre tagozódik:
1. a tulajdonképpeni élelmiszer-kémiára,
2. az élelmiszerek előállításának technológiájára és
3. a táplálkozástanra.
Az élet – kémiai szempontból vizsgálva – anyagcsere-folyamatok sorozatából áll. Az egyedi, illetőleg szövetekké kapcsolódott sejtekben az építés, átépítés, illetve a lebontás folyamatai egymás mellett és egymással szoros kapcsolatban, rendezett módon mennek végbe. A sejtek sokoldalú, valóban megdöbbentően nagy preparatív teljesítményre képesek, bár az ipar rendelkezésére álló nagy nyomású, magas hőmérsékletekre kidolgozott, erős savak, lúgok alkalmazásával kapcsolatos technika számukra fiziológiai okokból nem jöhet tekintetbe. A sejtek tevékenységét a sejtanyag fizikai-kémiai szerkezete, továbbá hatóanyagok szabályozzák. Az életfolyamatokban részt vevő összes vegyületek egységes rendszerben működnek, aminek még az is különlegessége, hogy az építés és a bontás folyamata ugyanabban a sejtben is lejátszódhat; a szabályozó tényezőknek tehát élesen differenciált és kémiailag nagy hatású anyagoknak kell lenniük.
TUDÁSFORRÁSOK / Tankönyv kategória termékei
Holló János, Telegdy Kováts László: Élelmezési iparok I-II. kötet Kémia, nyersanyagismeret; Technológia
Kiadás:
Budapest, 1952
Kiadó:
Kategóriák:
Tankönyv Mezőgazdaság általában Élelmiszeripar
Nyelv:
Magyar
Terjedelem:
767 p., 836 p.
Kötésmód:
félvászon