A diófa magyarországi őshonossága mellett vallanak régi magyar, részben szláv eredetű helységnevek is: ilyenek Diód, Diósd, Dióspuszta, Diósmajor, Diósgyőr, Diás, Diószeg, Diófenék, stb., azután a Diód alapból kialakult Gyógy, Felgyógy, Havas-gyógy, a szláv eredetű helységnevek közül az Orech (dió) szóból képzett Orechov-Csákhegy, Orechovica, Orecho, Oresani, Orsova, Orechova stb. Ezek közül egyeseket a Kárpát-medence északi részén találjuk; ilyen Felső- és Alsó-Orecho Trencsén megyében és Oresani Nyitra megyében, A felsorolt adatokból nyomon követhetjük a diófa egykori északi előnyomulását, amelynek északi határvonala körülbelül egybeesett a csertölgy elterjedési határvonalával.
TERMÉSZETTUDOMÁNY / Botanika kategória termékei
Mohácsy Mátyás, Porpáczy Aladár: Dió-, mandula-, mogyoró-, gesztenye- termesztése és nemesítése
Kiadás:
Budapest, 1951
Kiadó:
Kategóriák:
Botanika Gyümölcstermesztés Kertészet
Nyelv:
Magyar
Terjedelem:
315 p., 17 tbl.
Kötésmód:
fűzött