Tarnóczi János: Amiről a józsefvárosi harangok beszélnek. A budapesti Szent József plebániatemplom, plebánia és városrész története

Olyan könyvet adunk híveink kezébe, amely eleven, mély és valós kapcsolatban áll mindnyájunkkal.
Szentélyről szólunk, kőből építettről és emberekéről. Márpedig szentélybe és emberek lelkébe benézni mindig érdekes és megragadó dolog, különösen akkor, ha az a szentély a miénk, ha azok az emberek a mi őseink. Biztosra veszem, hogy megilletődött lélekkel révedezünk majd el a sorok és lapok között, amelyekben nagyapáink és atyáink élete pereg le, a küzdelmes mult és jelen, az öröm szinei s a lélek megpróbáltatások fölött diadalmaskodó ereje. Mesél a mult, szólnak és üzennek őseink, a templomban megmozdul minden kő, a régi falak életet lehelnek, a szobrok szólnak, a vásznak lélegzenek, a romok regélnek...