Gombos Zoltán: Régi kertek Pesten és Budán

Hol van már a Niczky- és a Horváth-kert? Mivé zsugorodott az Orczy- és a Füvészkert? Mi lett a Promenádból? Miért épült be a Nádor-kert, és hogyan lett vásárvárossá a Városliget? Sorolhatnánk a kérdéseket, de ha keressük e kerteket, legfeljebb csak emléküket találjuk.
Valóban a könyörtelen idő, a nemtörődömség és a közöny - gyakran háborúval párosulva - megtette a magáét természetüknél fogva is mulandó kertjeinkben: elenyésztek vagy napjainkban váltak semmivé hajdani híres nevüket is feledtetve. Helyükre az urbanizáció, a kor divatja újat sürgetett, sajnos gyakran a múlt ismerete nélkül - tetemes költségekért - gyökértelenül, az előző bája nélkül.
Mit tehetünk? Bár csak kevéssé akadályozhatjuk meg a pusztulás folyamatát, legalább történetüket, emléküket átmenthetjük az utánunk jövőknek. E könyv olvasói, tanulmányozói is részesei lesznek e csodának, e mentési munkának. Mint tarka bokréta sok szép virága, úgy tárulnak fel előttük öreg Pest-Budai kertjeink: A "Nagyságos grófnak híres kertje", a "Vénséges vén Tabán", A szép Nádor-sziget, a magyar "Bois de Boulogne", a "Városnak Ligete", a "Vándorló Füvészkert", "Ortzy báró kies kertje", a Zichyek tündöklő kastélyparkja. Kicsi és nagy kertek, ligetek és barokk kert "emlékművek". Akad közöttük üde, harsogó, kiemelkedő szépségű és értékű, van közöttük szürke - talán kevesebbet mondó - vagy szerényen meghúzódó. De egy biztos, mindnyájan kedvesek! Hát még ha arra gondolunk, milyen vidám élet, dáridó, sok örömteli pillanat zajlott le e vén kertekben.