Michael White: Galileo Galilei. "És mégis mozog a Föld..."

Galileo Galilei kora legkiemelkedőbb tudósa, igazi sokoldalú reneszánsz személyiség volt. Számos jelentős felfedezést tett a matematikában és a fizika különböző területein, a mechanikában, a ballisztikában, a hőtanban. Technikai újítások egész sora fűződik a nevéhez, köztük az ingaelvet hasznosító óraszerkezet, vagy a csillagászati teleszkóp kifejlesztése. Távcsöves megfigyeléseire és a kapott adatok újfajta matematikai módszerekkel történő feldolgozására támaszkodva tudományosan megcáfolta a fennálló, s az egyház által is hirdetett Föld-központú világképet, és a világegyetem szerkezetének és működésének egy a valós tapasztaláson alapuló korszerűbb magyarázatát adta. Ezzel tulajdonképpen a modernkori csillagászat megalapozójának tekinthetjük. Galilei egész életében következetesen harcolt a vakhitre, a feltétlen tekintélytiszteletre építő gondolkodásmód és a régi elméletekhez szolgamód ragaszkodó tudósi magatartás ellen. A középkor hivatalosan elfogadott, arisztoteliánus világképével szembeni fellépése miatt a rettegett inkvizíció több alkalommal is vizsgálatot kezdett ellene, majd eretnekség vádjával egyházi bíróság elé állították és életfogytiglani fogságra ítélték. Galilei azonban háziőrizetbe helyezése és egyre súlyosabb betegsége ellenére is tovább dolgozott. Bár egész életében vallásos embernek tartotta magát, mint tudós nem volt hajlandó lemondani arról, hogy minden korláttól mentesen a valóság titkait kutassa. Szilárd meggyőződése volt, hogy az emberi értelemnek, gondolkodásnak fel kell végre szabadulnia az egyház gyámkodásának a béklyói alól.