Sápi Vilmos: A mezőgazdasági bérmunkásság jogviszonyai Magyarországon a XVI. századtól 1848-ig

A könyv a munkaszerz6dési jogon keresztül közelíti meg a mezőgazdasági bérmunkát. Ennek megfelelően külön tárgyalja a cselédek, külön a részesek, szakmányosok és summások, s ismét külön a napszámosok és hétszámosok magánjogi helyzetét.
Rendkívül érdekes adatokat közöl többek között a szolgálati évkezdésről, a gazdai hatalomról, a foglalóról, a feudalizmuskori kötbérről, nem kevésbé a hatóság beavatkozási szerepéről.
Külön fejezet öleli fel a vitás kérdéseket (bírói hatáskör és illetékesség, közigazgatási fórumok, büntetőperek és büntetési nemek), valamint a vonatkozó jogforrásokat (cselédrendtartások, stb.). Foglalkozik a szerző a zsellérség úrbéres és bérmunkás jogviszonyával, a bérmunkássá g foglalkoztatottságával, szervezkedéseivel és társadalmi osztályhelyzetével, de érint számos részproblémát is, mint például az elszegényedett nemesség bérmunkára utaltsága és rendi jogainak csorbulása, valamint a familiárisi intézmény cselédi értelmezése.
A mezőgazdasági bérmunkásságról hasonlóan átfogó igényű gazdaság-, illetőleg társadalomtörténeti munka eddig még nem látott napvilágot.
 

Sápi Vilmos dedikációjával.