Keszthelyi Zoltán, született Rotschild Zoltán (Keszthely, 1909. december 1. – Budapest, 1974. június 10.) háromszoros József Attila-díjas költő, író, műfordító, újságíró.
A Népszava munkatársaként dolgozott, s rendszeresen megjelentek versei a lapban. A Nyugat, a Válasz és a Szép Szó című lapok is közölték írásait. Írói pályáját az 1934-ben megjelent Hangyaboly című kisregényével kezdte, melyben felelevenítette az 1839-es kolerajárványt.
1945 és 1948 között könyvtárosként dolgozott a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, 1947–48-ban emellett Kassák Lajos Kortárs című folyóiratának munkatársa, majd 1948-tól 1949-ig a Népművelési Központban dolgozott. 1949-től írásaiból élt.
1953 után érezhető válságba került. Az 1956-os forradalom idején is kitartott a kommunizmusba vetett hite mellett. Az 1961-ben kiadott Válogatott versek után költői világa mélyebb, filozofikusabb lett.
Elsősorban angol költők műveit fordította, Shakespeare szonettjeit, Walt Whitman költeményeit. 1959-ben megjelentette önálló műfordításkötetét Mindenki énekel címmel. (wikipedia alapján)