Botlik József: Hármas kereszt alatt. Görög katolikusok Kárpátalján az ungvári uniótól napjainkig

A munkácsi ortodox püspökség 1646-ban egyesült a római katolikus egyházzal, és ezzel létrejött a kárpátaljai görög katolikus egyház. 350 éve tartó, máig sem lezárult folyamat indult ekkor. Az egyesülésnek gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális okai és céljai egyaránt voltak. A vallás szabad gyakorlásáért, az egyház szabad működéséért vívott harc összefonódott a kárpátaljai ruszinság nemzetté válásának, saját önálló művelődésének, iskoláinak, könyvkiadásának, politikai szervezeteinek létrejöttével. Sok irányban folyt ez a kettős küzdelem: Róma és Esztergom, Bécs és Budapest, Prága, Kijev és Moszkva olykor segítette, gyakrabban gátolta, időnként elfojtani igyekezett a görög katolikus egyház, a ruszin nép és Kárpátalja vallási, nyelvi, nemzeti, politikai törekvéseit, az autonómia iránti vágyát. A negyedfél évszázad alatt az, egy-ház és a nép sorsa szétválaszthatatlanul összeforrt, a görög katolikus vallás ugyanis a ruszinok számára nemcsak hitbéli kérdés, hanem nemzeti identitásuk szerves része, a ruszin nemzet léte pedig elválaszthatatlan Kárpátaljától. E hármas történetben azonban megmutatkozik a vidék és az egész Kárpát-medence együtt
élő népeinek, egyházainak, művelődésének sorsa, történelme is. 

Botlik József Kósáné Kovács Magdának szóló dedikációjával.

Az örökösök ennek a könyvnek az árát jótékony célra ajánlották föl.