Varga Marianna: Mezőkövesdi matyó hímzés. Könyv és mintarajzok

"Mezőkövesdről és annak rendkívül gazdag hímzőkultúrájáról már nagyon sokszor és sokat írtak az elmúlt évszázadban. Nem hiszem, hogy lenne valaki az országban, aki ne hallotta volna valamilyen összefüggésben a „matyó” elnevezést Az első néprajzi monográfia – Istvánffy Gyula tollából – 1896-ban jelent meg folytatásokban az Ethnographia hasábjain. Abban az esztendőben, amikor a Millenniumi Kiállítás néprajzi falujában, a magyar csoportokat bemutató tizenkét porta egyikén egy matyó ház állt, ahol lakodalmast is rendeztek.
A matyókat már ebben az időben országosan ismerték színes viseletük, hímzésük, népművészetük révén. A Magyar Néprajzi Társaság millenniumi ünnepi ülésén, a néprajzi falu ismertetése során így szóltak róluk: „A matyók nagyon conservativek viseletükben és szokásaikban... Felettébb munkások és vallásosak. A tarka-barkaság, a pántlikás cifraság, ráncos szoknyák stb. iránt nagyon sok az érzékük.”