A Bizánc-triológia második kötete részletesen ábrázolja azt a kiterjedt intézményrendszert, amelynek ismerete nélkül igen nehéz helyesen értékelni a keletrómai birodalom ezeréves történelmét. Ki lehetett császár? Hogyan zajlott udvari és magánélete? Hogyan működött a birodalom központi kormányzata és a tartományi közigazgatás? Milyen szerepük volt a cirkuszi pártoknak? Hogyan épül fel a hadsereg és a flotta? Hogyan tevékenykedett a középkor leghatékonyabb diplomáciai hálózata? Ezekre a máig is izgalmas kérdésekre kaphatunk választ.
Bizáncban az élet elképzelhetetlen az egyház nélkül. Erős patriarchai központi irányítás fogja egybe az oikumené püspökeit. Zsinatok hoznak döntéseket hittani és egyházfegyelmi ügyekben. Szerzetesek sokasága éli szabályozott életét a monostorokban, amelyek a nép vallásos életének jelentős centrumai. Minderről bőséges ismertetést nyújt Louis Bréhier, századunk egyik legemelkedőbb francia bizantológusa, aki a trilógia harmadik kötetében a civilizációt fogja tárgyalni.
TÖRTÉNELEM / Egyetemes történelem kategória termékei
Louis Bréhier: A bizánci birodalom intézményei
Fordító:
Kiadás:
Budapest, 2003
Kiadó:
Bizantinológiai Intézeti Alapítvány
Kategóriák:
Sorozat:
Varia Byzantina - Bizánc világa
Terjedelem:
831 p.
Kötésmód:
papír
ISBN:
9632124723