Szász Béla: Az emberiség jóltevői

Az alábbi néhány apró kísérlet – essay – rövid sorozatában néhány oly férfiú emlékének kívánok szerény áldozatot hozni, kiket a mi korunk részint talán nem is ismer, részint elfeledett vagy megtagadott: Mert annyira elfoglal a jelen, hogy a múltba csak nagyon ritkán pillantunk vissza. Mert emberi természetünkben van a hálátlanság. Mert korunkra a hitetlenség nyomta reá bélyegét…
A tudomány – de maga a közönséges józan ész is – egy dolgot megenged, egyet pedig feltétlenül megkövetel. Amit megenged: az, hogy némely dolgok meghaladják megismerésünk határait. Ezeket tehát a tudomány meg nem határozhatja. Ezekre nézve a hit megalkothatja és szőheti a maga álmait. Amit azonban a tudomány feltétlenül megkövetel, az hogy a megismerésünknek alávetett vagy alávethető dolgokat vonjuk tényleg megismerésünk körébe és ne engedjük a megismerhetetlenekkel összekevertetni. Amit kezünkkel megfoghatunk és eszünkkel megérthetünk, ne engedjük azt a mythosok világának martalékul.