Sigrid-Maria Grössing: Erős asszonyok - gyönge férfiak

A kitűnő német történész-írónőt már jól ismerik a magyar olvasók: A Habsburgok szerelmi krónikája című színes és fordulatos ismeretterjesztő műve méltán aratott sikert a hazai könyvpiacon is. Ez a kötete csevegő hangnemben elbeszélt történelmi esettanulmányok gyűjteménye arról, hogyan diadalmaskodik az erősebb jellemű, céltudatosabb, szívósabb és tehetségesebb asszony az esendőbb, határozatlanabb, gyarlóbb, szenvedélyeitől zsibbadtabb férfi fölött.
A gátlástalan, élveteg és nagyon okos Julia Agrippina a maga kifinomult szerelmi művészetével még a fivérét, Caligulát is el tudta csábítani, magához láncolta Claudius császárt, majd trónra segítette fiát, Nerót. Isabella d'Este, „Itália első úrhölgye”, a mantuai őrgróf bájos és eszes hitvese – képmását olyan világnagy művészek örökítették meg, mint Mantegna, Leonardo da Vinci meg Tiziano, és királyok meg pápák hódoltak előtte! – diplomácia i ügyességével sok mindent elért a tárgyalóasztal mellett, amit a hadvezérek nem bírtak kivívni a csatatéren.
Kasztíliai Izabella maga kereste meg azt a férfit, akihez feleségül kívánt menni, és Aragóniai Ferdinánd hitveseként Spanyolország leghatalmasabb királynője lett; ő küldte Kolumbuszt arra a kalandos útra, amely nemcsak, a fölfedező nevét tette halhatatlanná, hanem az övét is. Madame de Pompadour olyan szellemesen hízelgett a kéjvágyó és tétova XV. Lajos hiúságának, hogy Franciaország titkos uralkodónője lett: Európa jelentős művészettörténeti korszak kivirágzását köszönheti a kiváló ízlésű asszony pártfogásának, a rokokót.
Zsófia főhercegné, Ferenc József édesanyja úgy él az utókor emlékezetében, mint a „gonosz anyós”: neki ugyan nem adatott meg, hogy császárné legyen, de végzetes hatást tett a fiára, s ezzel sorsdöntő szerepet játszott: nélküle másként alakult volna Ausztria-Magyarország történelme…