Semlyén István: Ész istennő nevében. Tallózás a moniteur két évfolyamában 1793-1794

Az átlagolvasó a hivatalos lapot protokolláris beszédek és nyakatekert jogi nyelven megszerkesztett rendeletek száraz gyűjteményének tartja. Valóban nem ritka az ilyen hivatalos lap, különösen azokban a rendszerekben, melyek nem igénylik a kollektív alkotókészséget. De a Gazette Nationale vagy ismertebb nevén a Moniteur melynek 1789-től 1821-ig terjedő évfolyamait a kolozsvári Akadémiái Könyvtár unitárius részlege őrzi, s melyből e kötet anyagát válogattuk – korántsem tartozik a színtelen-ízetlen sajtótermékek közé. Ellenkezőleg. A Moniteur sárguló papírra nyomott, apróbetűs híradásait olvasva megelevenedik előttünk mindaz, ami a különböző forradalmi fórumokon: a Törvényhozó Nemzetgyűlésben meg a Jakobinus klubban, a Bastille sáncai alatt és a Forradalmi Néphadsereg vezérkarában, a Párizsi Kommün székházában vagy a kávéházakban, az utcán elhangzott és történt. A történelmet a Moniteur úgyszólván testközelbe hozza: szemünk láttára omlanak le a feudális rend évszázados bástyái, vetnek véget a királyi hatalomnak, teremtik meg a polgári és köztársasági intézményeket, s közben csak úgy mellékesen elszánt – bár eleve bukásra ítélt – küzdelmet folytatnak, hogy a megszentelt tekintély és az öröklött mindenhatóságát az ész uralmával váltsák fel.

Hátsó szennylapja szakadt.