Glatz Ferenc: Történetírás - korszakváltásban

Napjaink tudományos fejlődése a történetírásra is forradalmasítóan hatott. Míg korábban elsősorban gazdaság-, társadalom- és politikatörténet kutatása állt előtérben, napjainkban már a műszaki forradalom, a természet- és környezetvédelem is a históriai elemzés tárgya lett. Glatz Ferenc, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója már korábbi műveiben is igen fogékony történésznek bizonyult a múlt elhanyagol témakörei iránt. E kötete érdeklődésének sookoldalúságára vall. Olvasunk programadó cikket a történeti muzeológiáról és biotörténelemről. Elmélyül az ismeretelmélet kérdéseiben. Felvázolja példaképeinek, Domanovszky Sándornak, Szekfű Gyulának és Pamlényi Ervinnek arcképét. Elemzi a televízió és a film forrásanyagént való felhasználását. Tanulmányait friss szemmel, az igazi tudós mindig önmagával is szembesülő, s a meghaladott eredményeket kiigazító, ugyanakkor olvasói nevelésére törekvő pedagógiai vénával írta. Glatz Ferenc írásai egy megújulásra következetesen törekvő elme vallomásai is.