Balázs Béla: Álmodó ifjúság

Az Álmodó ifjúság 1946-ban jelent meg először. Önéletrajzi regény, melyben élete első, meghatározó erejű tizennyolc évét eleveníti föl az író. Balázs Béla ebben az önéletírásban azokról az élményekről kíván számot adni, melyek nem fértek el az általa művelt számos műfaj - vers, dráma, tanulmány, esszé, regény - keretei között. "Mi adja egy önéletrajz objektív értékét?" - teszi fel naplójában a kérdést. S mindjárt felel is rá: - "kétségtelenül a művészet. Annyiban érték, amennyire művészi. De ez még nem lenne elég. Túlságosan sok fokozata van a művészetnek a legalacsonyabbrendűtől a legmagasabbrendűig, hogysem egy mű egyedül művészi értékei alapján igényt tarthatna arra, hogy figyelmet keltsen... Egy önéletrajz létjogosultsága tehát az adott élet különleges jelentőségű valóságanyagában rejlik. Egyes-egyedül a tartalmi jelentősége tehet jogosulttá egy önéletírást. Minden életrajznak a következő kérdésre kell feleletet adni: Hogyan lett egy ember azzá, akivé lett, mire az életét elmeséli?"