Cs. Szabó László (Budapest, 1905. november 11 - Budapest, 1984. szeptember 28) - író, esszéíró. Kolozsváron nőtt fel. Nevében a Cs. rövidítés Csekefalvi Szabó-t jelent, barátai Csé-nek szólították. Közgazdasági tanulmányokat végzett Budapesten és Párizsban, majd gazdaságtörténeti doktorátust szerzett (1931). A második világháborút követően, 1948-ban emigrált. Olaszországban, majd 1951-től Nagy-Britanniában élt. Sárospatakon temették el.
"A francia irodalom legizgalmasabb eseményei azok a könyvek, azok a „változatok", amelyekben egy-egy kitűnő író jegyzeteit, krónikáit, vallomásait gyűjti egybe, s amelyek a kaleidoszkóp gazdagságával és színességével mutatják meg egyrészt alkotójuk minden műfajban egyformán otthonos tehetségét, másrészt a kort és a társadalmat, amelyben az író él és amelyről véleményét elmondja. Nálunk ennek a gazdag és értékes műfajnak Cs. Szabó László a legkitűnőbb mestere. Új könyvének „Két part" a címe; az egyik part a mult: életünk az ostrom előtt; a másik: a ma, új életünk az ostrom után. S maga a mű olyan, mint egy négytételes, nagy, modern szimfónia, melyben sorra villannak föl Latin-Európa, Erdély, emlékek s élmények motívumai; a zenekar hol teli hangszerekkel zengi sorsunknak s Európa sorsának apokaliptikus orkánjait,hol meg szelídebb hangszerelésben vall az írói műhely titkairól, a szellem örömeiről s az igazi emberségről. S ami, túl a könyv magas irodalmi értékein, talán a legtöbbet nyújt a mai olvasónak, az a mű alaphangulata: a remény, a férfias, tiszta és tettrekész hit az ember, a magyarság és Európa örök, építő, alkotó hivatásában."