Háború és orvoslás. Az I. világháború katonaegészségügye, annak néhány előzménye és utóélete

2014-2018 között emlékezünk meg az I. világháború eseményeiről, keresve és felidézve a háborúhoz vezető utat, a nagyhatalmi ellentéteket, amelyek valóban elhúzódó fegyveres harchoz, végkövetkezményként Európa politikai térképének teljes átrajzolásához vezettek.
A nagy háború a katonaorvoslásban és a hadiegészségügy területén is jelentős szemléleti változásokat hozott. A „hagyományos” háborúkban is jelen volt a katonaorvosi és tábori ellátási szolgálat – minél közelebb kerülve a tényleges frontvonalhoz –, de a megfelelően gyors szállítóeszközök hiányában, a harci cselekményektől csak néhány kilométernyire tudta megoldani a sebesültek ellátásának feladatait. Bármennyire is korszerű volt az akkori hadegészségügyi ellátás, jelentős arányú volt a halálozás, sokszor azok esetében is, akik nyugodtabb körülmények között – tegyük fel a hátországban – megmenthetők lettek volna. Ebből a szempontból lényeges a magyar katonaorvosi múlt felidézése: a Rákóczi szabadságharc, az 1848-49-es magyar szabadságharc katonaorvosi tanulságainak, a Magyar Vöröskereszt tevékenységének bemutatása.