Társadalmi célkitűzéseinknek megfelelő művi környezet, szorosabban, otthon kialakitása a meglevő környezet felmérése és adottságaink ismerete nélkül lehetetlen. Tudnunk kell, hogy művi környezetünk hogyan alakult ki, illetve, hogy azt milyen tényezők alakították. Ismereteinket azonban úgy kell összegyűjtenünk, hogy nemcsak a kiemelkedő alkotásokat tanulmányozzuk, hanem a nagy átlagot kitevő névtelen hétköznapit is, méghozzá a kiemelkedő művekkel összefüggésben.
E tanulmány megpróbálja az olvasó elé tárni mai otthonunk kialakulását, ugy ahogyan társadalmunk az ezer év során, a különböző fejlődési szakaszban formálta. Ennek érdekében az egyes művek a hagyományos, megszokott előadástól eltérően nem egyenként, önállóan, alapkutatáshoz is segítséget nyújtó részletességgel kerülnek bemutatásra, hanem ez esetben inkább nagyságrendeket, irányokat, jelenségeket demonstrálnak és azoknak egymáshoz való viszonyait jelzik. Az ábrák "A honfoglalás körüli idők" cimű fejezettől kezdve ugy vannak cso portositva, hogy a könyv jobb oldali lapjain szereplők mindig a jellemző jelensége ket ábrázolják és a baloldali lapok ábrái a jellemzőnek tekintett jelenség változata
ról számolnak be. Részletesebb bemutatásra azokat a városokat választottuk ki, amelyeket alkalmasnak találtuk arra, hogy a különböző jellegű és fejlődésű magyar városokat jellemezzék.
Szükségesnek tartottuk azt is, hogy eredményeink Európa más társadalmaival valamelyest összehasonlíthatók legyenek. E célból minden korszak végén három merőben különböző társadalomnak (német, olasz, orosz) művi környezetéből az akkor jellegzetes alkotásokat is kivonatosan ismertetjuk.
Az "otthon"-fogalomnak e tanulmányban használt értelmezése talán sokak számára eltérő a megszokottól. Mi azonban szándékosan használtuk e kifejezést nemcsak a szorosan vett közvetlen környezetünk (lakás, ház) jelölésre. Tettük ezt azért, mert meggyőződésünk szerint olyan irányba kell fejlődnünk, hogy a jövőben az egyes emberek ne csak a közvetlen környezetüket tekintsék "otthonuknak" a használat, a kialakítás és a megőrzés szempontjából.