Kószó József: Télikertek

Könyvet megjelentetni az ezredforduló utolsó évtizedében a télikertekről ugyanannyi, mint a technika bármely más területéről, legyen az bármi. Fontossága abban áll, hogy ráirányítja a figyelmet az üveg, valamint a növények, vagyis a biológiai tér lakásba csalogatásának lehetőségeire.
A múlt századi párizsi, úgyszintén a londoni világkiállítás is – a nemrégiben rendezett sevillaihoz hasonlóan – az üveg, az üvegház szellemében fogalmazódott meg. Ha alaposan átgondoljuk a technika történetét, ráébredhetünk, hogy a londoni kristálypalota mennyire átszellemítette a kor építészeit, de még az építészet iránt érdeklődőket is. Hatása történelmi jelentőségű épületeken szintén megfigyelhető, mint például a bécsi nyári palota kertjében épített növényházak esetében. iA századforduló építészetében a művelt és megfelelő anyagi háttérrel rendelkező építtetők körében megjelent az igény az „üvegház”, az üvegezett veranda vagy a panorámaablakozású épületrészek kialakítására, amelyek az adott időszak divatjához igazodva a barokktól a szecesszión és a Bauhauson át a mai modern változatokig követték a stílusirányzatokat.
Folytatva az előző gondolatsort, és fellapozva az építészettel foglalkozó irodalmat megállapíthatjuk, hogy a századfordulón szinte minden második házon érezhető volt az előzőekben említett törekvések hatása (a nagy üvegfelület), ám az ezt követő ötven év alatt csak a Bauhaus néhány megnyilvánulása követi a korábbi törekvéseket. A nyolcvanas években az építészeti lapok már példák sorát és szakmai értekezéseket közölnek a télikertek fontosságának hangsúlyozásával.
Napjainkban, az új évezred küszöbén, egyre fokozódó intenzitással hódít Európa (és benne hazánk) építészetében a növelt üvegfelületű ház, akár télikert, akár napház formájában. A télikertekkel szemben mára a növényházak sokat vesztettek presztízsükből, „biogyárakká” váltak, és a fóliasátrak léptek a helyükbe. A növényházak tehát már nem annyira az építőművészet, inkább az agrárium egy szeletét képezik, mint például egy gabonasiló vagy más hasonló létesítmény.
Könyvünkkel elsősorban az építészek és az újra, modernre fogékony érdeklődők tudásszomját szeretnénk kielégíteni. Azt, hogy mennyire volt fontos e témát csokorba, vagyis kötetbe foglalni, döntse el az iránta megnyilvánuló érdeklődés. Végül megjegyezzük, hogy néhány fejezetrész már túllép a télikert fogalmán, és a napház (a szolárház) építészeti. valamint biológiai kérdéseivel foglalkozik néhány példával és elemzéssel.
Kószó József