A XII. századtól kezdődően a szaporodó oklevelek egyre több mesteremberről tesznek tanúbizonyságot. Ezek az iparűzők arra törekedtek, hogy a lehetőségekhez mérten függetlenítsék magukat a földesuraktól, egyházi fennhatóságoktól, vagy legalábbis kiváltságos helyzetet teremtsenek maguknak. Forgalmas helyeken tömörültek, és a fejlődő árucsere révén alapvető tényezői lettek a városi fejlődésnek, ami hatással volt a lakosság további gyarapodására, a technikai fejlődésre, a mezőgazdasági termelés növekedésére, a társadalmi munkamegosztás további kibontakozására...
Az első hiteles erdélyi céhlevél 1376-ból való.
"... Az a legény, aki a céhbe akar állani és mester akar lenni, mutassa be tanuló- és nemzetséglevelét, majd fizessen négy forintot a céhnek, vendégelje meg a mestereket, s készítse el mesterművét..."
Ebben a sorrendben... khm.