A gépalkatrészeket rajzok alapján gyártják, szerelik. A technika fejlődésével együtt fejlődött a műszaki rajzolás is, szokások alakultak ki, amelyekből idővel szabályok lettek. Valamikor nem tettek különbséget a gépek rajzai és például az építészeti rajzok között, ma azonban az egyre növekvő követelmények miatt a gépek rajzolására külön rendszert kellett kidolgozni. Mindazok számára, akiknek a foglalkozásához hozzátartozik a géprajz ismerete, eleinte nehézséget okoz a géprajz ábrázolási módjának elsajátítása, kevés gyakorlat után azonban mindenki rájön arra, hogy a kialakult szabályok voltaképpen egyszerűsítések, és előnyösek nemcsak a rajzolóknak, hanem azoknak is, akik a rajz alapján a műhelyben dolgoznak.
Nagyon sok előnye van annak is, hogy a géprajz szabályai kevés eltéréssel minden országban hasonlók.
A géprajzi ábrázolást általában a célszerűség jellemzi. A lehető legkevesebb vonallal érzékeltetjük a gyártandó tárgy alakját.
Az alkatrészek sokfélesége és a gyártástechnika fejlődése miatt mind több és több jelképet vezettek be az idők folyamán, amelyek alkalmasak arra, hogy röviden és érthetően jellemezzenek egy részletet, anélkül, hogy bárki félreérthetné. Ahogyan a szokásos írás helyett feltalálták a gyorsírást, és csak egy-egy szótagot vagy -szót jelölnek, ahelyett, hogy minden betűt külön le kellene írni a géprajzban is számos olyan jelzést vezettek be, amelyek egy-két egyszerű vonallal hosszú magyarázatokat helyettesítenek a rajzokon. Például külön jelentése van a vonalak vastagságának, külön a megszakított vonalaknak.
A későbbiekben az egyszerű jelképek egész sorát ismerjük meg, amelyeknek az a hivatásuk, hogy a rajzolást és a rajz megértését egyszerűvé tegyék.
MŰSZAKI / Fémmegmunkálás kategória termékei
Ferenczy Jenő: Géprajz
Kiadás:
Budapest, 1961
Kiadó:
Kategóriák:
Nyelv:
Magyar
Terjedelem:
175 p.
Kötésmód:
félvászon