"Borsos – számos művésztársához hasonlóan – a festőecsetet cserélte fényképezőgépre. Bécsi akadémiai tanulmányai után húsz évig festőként a császárvárosban, majd 1861-től újabb két évtizedig fényképészként Pesten dolgozott, élete utolsó éveiben pedig – a művészeti közélettől teljesen elszakadva – a budai Szép Juhászné vendéglőt vezette. Portréfényképészként elért sikereit nemcsak a hazai arisztokrácia képviselőivel kialakított kapcsolatainak, illetve az akadémiai képzés során megszerzett festői készségeknek köszönhette, hanem annak is, hogy ismerte, s ha kellett, a megrendelő elvárásainak megfelelően felhasználta vagy eliminálta az arcképfestés ábrázolási hagyományait."
http://www.artmagazin.hu/artmagazin_hirek/borsos_jozsef_mint_fenykepesz.745.html#sthash.GFqkMgwo.dpuf