Lucien Goldmann: A rejtőzködő isten

Lucien Goldmann, a kiváló francia irodalomkritikus és filozófiatörténész egyik legismertebb és leghatásosabb, ma már szinte klasszikusnak számító könyvét veszi most kézbe a magyar olvasó. Ebben a rendkívül érdekes, gondolatgazdag könyvben a szerző a janzenizmus történelmi leírását adja: arra válaszol, hogy miért született meg ez a mozgalom a XVII. században, milyen osztályerők, milyen társadalmi csoportok ideológiájaként jött létre.
A janzenista mozgalom franciaországi protestantizmus reakciós vonásainak ellenhatásaként keletkezett, és a XVII. század ideológiai válságát fejezte ki, ebből kereste a kivezető utat. Olyan jelentős gondolkodók és írók kapcsolódtak hozzá, mint Pascal és Racine.
Goldmann páratlan mélységgel elemzi könyvében Pascal Gondolatok c. művét. Pascal szerint korának embere magára maradt, Isten elrejtőzött előle, de létezik, ezért fogadást kell kötni rá. Goldmann felfogásában ez az Isten maga a közösség, vagy Marxszal szólva, a „közösségi társadalom”. Ennek a problémának a kifejtésében mutatkozik meg leginkább a könyvet mindvégig jellemző goldmanni dialektikus világlátás. Pascalnál Isten létezik, de elrejtőzött, fogadni kell rá, hogy legyen; Goldmannál a haladás létezik, de tenni kell érte, hogy legyen. Pascalt, majd később Racine-t, azért választja a szerző elemzése tárgyául, mert felismeri, hogy mindketten ki akartak törni, a XVII. század ideológiai-tudati válságából, és a cselekvő ember mellett tettek hitet.
Ezt a gondolatot még izgalmasabban és olvasmányosabban tárgyalja a Racine-ról szóló fejezet. Tragikus hősöket mutat be, akik hol elutasítják a világot, hol változtatni igyekeznek rajta. Goldmann elemzéseiből egyértelműen kitűnik, hogy a tragédia csak akkor pusztító erejű, ha a történelem szembekerül a haladás érdekeivel, a tragikus sors azonban feloldódik, mihelyt a történelem visszatalál a progresszió útjára.
A könyvet Almási Miklós utószava egészíti ki.