˝Schmitt Jenő Henrik (Znaim, Morvaország, 1851. - Schmargendorf (Berlin mellett), 1916.): filozófus. Tanulmányait a budapesti és a berlini egyetemen végezte. 1890-től az igazságügyminisztériumban könyvtárőr, állásáról azonban 1896-ban lemondott, hogy írói szabadságát biztosítsa. Élete utolsó éveit Berlin mellett töltötte. Kezdetben Hegel követője volt, később kialakította az újgnoszticizmusnak nevezett gondolatrendszerét, amelyben keleti teozófiai tanok, anarchista eszmék, Tolsztoj és Nietzsche gondolatai keveredtek. 1888-ban a berlini filozófiai társaság által kitüntetett munkájával vonta magára a figyelmet. Anarchista tanait könyveiben, valamint 1900-ig megjelenő lapjaiban és élőszóval, főleg az alföldi parasztság körében hirdette, hatással volt a munkásmozgalomra. Lapjainak Tolsztoj is munkatársa volt. Anarchizmusa miatt több ízben perbe fogták, de felmentették. Filozófiai irányzata a század elején fellépő írók egy részére (így Juhász Gyulára is) hatással volt.˝ Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon
TÁRSADALOMTUDOMÁNY (történelem nélkül) / Filozófia kategória termékei
Schmitt Jenő: Művészet; Etikai élet; Szerelem [Reprint]
Kiadás:
Budapest, 1992
Kiadó:
Kategóriák:
Nyelv:
Magyar
Sorozat:
Terjedelem:
98 p.
Kötésmód:
papír
ISBN:
9637615075