"Az irodalmi világban köztudomású, hogy Lessing Mendelssohnról mintázta leghíresebb, legszebb drámájának, a "Bölcs Náthán"-nak címszereplőjét. Ezt számos német antiszemita vette felettébb rossznéven és talán még mindig akadnak, akik felróják a nagy német írónak, hogy ez a Moses Mendelssohn nemcsak a híres drámában képviseli a bölcsességet és emberségességet, de az életben is jó barátok voltak. És alighanem még azt is elmondhatjuk, hogy a német felvilágosodás szellemi mozgalmának ők ketten voltak irodalmi főalakjai. Tulajdonképpen nem elméletteremtő filozófus, hanem filozófiai elméleteket népszerűsítő bölcseleti író volt, aki a maradi gondolkodás - vallási és világi maradiság - közepette a haladást szolgáló tanításokat népszerűsítette. Műveiben a vallások és a világi hatalom elkülönülését értelmezte. Mélységes istenhittel volt ellenfele minden ortodoxiának, a különböző monoteista (egyistenimádó) vallások egyenrangúságát hirdette. Már életében is nagy volt a híre és népszerűsége. A kortárs francia felvilágosodottak, az angol bölcselkedő írók ugyanúgy becsülték, mint a Mária Terézia- és II. József-korabeli osztrák és magyar gondolkodók. Nálunk Kazinczy Ferenc önéletrajzában ugyanolyan elismerően említi azokat a hazai zsidó tanítókat, akik Mendelssohnnal folytatnak levelezést. - Ez nem is volt ritkaság. Mint a felvilágosodás nem egy bölcse - például Voltaire - ő is széles körű levelezést folytatott Európa különböző tájain élő és munkálkodó művelt emberekkel. Kazinczytól tudjuk azt is, hogy a hazai zsidó iskolák magas színvonala a tanítóknak Mendelssohnnal fenntartott kapcsolatának köszönhető.
A zsidók európai asszimilációjának ő volt a legfőbb elméleti előkészítője. Akik őt követték, a történelmi szörnyűség a mi századunkban azokat is nagyobbrészt kiirtotta. Az életben maradottak kultúrája, nemzetükhöz hasonulása őt tisztelheti legfőbb előkészítőjének."
Világirodalmi arcképcsarnok