A votjákok népi kultúrája és mitológiája többrétegű. Alapja a zürjénekével közös, végső soron finnugor gyökerű, természetközpontú ismeret- és hiedelemvilág, amelyre előbb mohamedán, majd pravoszláv elemek rakódtak, és ezek a szellemi, lelki, értelmi adottságokhoz és szükségletekhez igazodva, sajátos, kevert műveltséget eredményeztek. Ezt az alakulási folyamatot persze számos objektív és szubjektív körülmény is befolyásolja, így a földrajzi környezet, az éghajlat, a különféle foglalkozások, a közösségi és az egyedi gondolkodásmód.
A votjákok ,,pogánysága", hiedelemvilágának gazdagsága, vallása, szokásaik, szent helyeik, sámánjaik mibenléte, e kultúra egészének ,,egzotikus" színezete igen nagy érdeklődést keltett a tudósok körében. Érthető ezért, hogy éppen mitológiájukról jelent meg a legtöbb tanulmány.
Kevesen vették azonban észre, hogy ez a mitológia csak a votják sors és kultúra egészébe ágyazottan érthető meg igazán, hogy az imák voltaképpen, a mesékhez hasonlóan, folklór szövegek, és hogy a votják néphit alakjairól sokszor többet árulnak el a mesék, mint az egyenes rákérdezéssel kapott válaszok, s talán még kevesebben látták azt, hogy ebben a népi műveltségben minden összefügg, a műfajok átjátszanak egymásba, a nemzeti és a nemzetközi, a saját és az idegen elemek szinte szétválaszthatatlanok...