Füstöss László: A maxwelli elektromágnesség és magyarországi fogadtatása

A XIX. század fizikájának két alapvető eredménye a termodinamika két főtételének megfogalmazása, valamint a maxwelli elektrodinamika megalkotása és elfogadása. A hazai fogadtatás nyomon követése jó alkalmat jelent a befogadás folyamatának vizsgálatán keresztül a tudomány, a technika és az oktatás – esetünkben a fizika, a villamos ipar és a fizika oktatása – sajátosságainak felmérésére.
A két diszciplína közül a maxwellit választottam, mert itt egy kutató munkásságáról van szó, ami megkönnyíti az áttekintést. A maxwelli elmélet részletes bemutatása azonban egyáltalán nem könnyű, és nem is vállalkoztam volna rá, ha nem állna rendelkezésemre negyven évvel ezelőtt Huszár Miklóssal közösen írt könyvünk, ahol az alapvető követelmény a közérthetőség volt. Az ezen a téren elért eredmény szinte kizárólag szerzőtársam érdeme, aki ily módon ennek az írásnak is társszerzője lett, ám akit a maxwelli tan ismertetésén kívüli részért semmilyen felelősség nem terhel.
Maxwell elméletének a magyar tudományra gyakorolt hatását az egyetemek megfelelő tanszékeinek tevékenységén keresztül mérhetjük le. Kevés egyetem kevés tanszékéről van szó, ráadásul befelé forduló, külföldi kapcsolatokkal alig rendelkező tanszékekről. Külön érdekesség, hogy a Monarchián belül a hadügy és a pénzügy közös volt, de a fizika területén az osztrák egyetemekkel lazább és szórványosabb volt a kapcsolat, mint a németekkel.