Knapecz Géza: Bevezetés a fizikába. III. rész. Mikrofizika

Mikrofizika néven a szubnukleár részécske-, az atommag- és az atomhéjfizikát gyűjtöttük egybe.
A mikrofizika tárgykörébe tartozik az anyagot felépitó parányok leírása, a rájuk vonatkozó természeti törvények megfogalmazása és a parányok és elemi rendszerek viselkedésének megmagyarázása. A törvények alkalmazása a technika feladata.
A mikrofizikát négy fejezetre bontva tárgyaljuk. Ezek tárgyszerinti megoszlása a következő:
1. szubaukleár részecskék, 2, kvantummechanika, 3. atomhéjfizika és 4. atommagfizika.
A mikrofizika korunk egyik legeredményesebb és jelenleg is fejlődő tudománya. Mind több és több megbízható ismeretet gyűjt össze az anyag szerkezetére és az anyag építőköveire vonatkozólag. A mikrovilágban sok, régről ismert fizikai törvény érvényes (például az elektromos töltés megmaradási törvénye), de érvényes sok olyan is, amelynek a makrovilágban nincs hasonmása (például az atommagok aktivitása). A mikrovilág objektumainak sok olyan tulajdonsága van, amivel a makroszkópikus testek is rendelkeznek (például tömeg, impulzus, perdület), de sok olyan is, amilyent nem találunk a makrovilágban (dualitás). A mikrovilágban olyan fizikai objektumokat, a létnek olyan formáit találtuk, amihez hasonló a makrotestek világában nincs (szubnukleár részek).