Giber János, Sólyom András: Fizika I.

A jó mérnök kitűnik egy-egy komplex műszaki probléma lényeges elemeinek felismerésében és az ezekre végzett gyors és kielégítő közelítéseket adó numerikus számításokban.
A fiatal szakemberek néhány évi tanulás után elborzadnak a nekik tanított képlet és adathalmazon. Hogyan képesek a nagy tapasztalatú kollégák mindezt fejben kezelni?
Szerencsére – amíg nem kell pontos részletszámításokat végezni – a mérnöki tudás visszavezethető kétszámjegyűnél nem több alaptörvény, alapelv, modell és nagyságrend ismeretére. Az anyaggal dolgozó mérnök számára ez jórészt a műszaki fizika alapjainak kiváló ismeretét jelenti. A Fizika I, és Fizika II, jegyzet a BME Villamosmérnöki Kar technológus és mikroelektronikai mérnökképzéséhez készült köteteiben ilyen szempontok alapján, mikrofizikai, anyagcentrikus szemlélettel rendszerezi az Atomfizika Tanszék és Felületfizikai Laboratórium a fizika alapjait, a többpont-rendszerekre mikrofizikai szemlélettel alkalmazott mechanikát, kinetikus hőelméletet, a statisztikus mechanika és termodinamika alapjait, az elektromágnességtan,az általános hullámtan és a kvantummechanika alapjait. Az anyag tárgyalása nem törekszik teljességre, a részletek rendszerezett lexikális ismertetésére, hanem az alapvető gondolkodás irányát követi, a logikai láncról időnként előre és visszaugorva bátran kirándul a fontos alkalmazásokhoz.