I. M. Jaglom: Galilei relativitási elve és egy nemeuklideszi geometria

"A XIX. század első harmadától már tudvalevő, hogy a geometria szónak többes számban is van jelentése: nem az Eukleidész-féle az egyetlen elképzelhető geometriai rendszer. Ebből a mára már köztudomású tényből talán nem is olyan sokára középiskolai tananyag lesz. Jaglom professzor -akinek nevét a Boole-struktúrák és modelljeik, valamint a Válogatott tételek és feladatok az elemi matematikából című (Skljarszkijjal és Csencovval közösen írott) kötet szerzőjeként jól ismerheti a magyar Olvasó - amellett tör lándzsát ebben a munkájában, hogy az első nemeuklideszi geometria, amellyel a jövendő középiskolás diák majdan megismerkedik, az ún. Galilei-geometria legyen: a síknak azon geometriája, amelyekben a Galilei-féle transzformációk játsszák a mozgások szerepét, tehát a klasszikus mechanikából ismert tehetetlenségi rendszerek között összefüggést teremtő transzformációk. Mint a kötetből kiderül, ez az egydimenziós kinematikára épülő geometria semmivel sem kevésbé természetes, mint a szokásos euklideszi, sok tekintetben egyszerűbb is nála, tételei és fogalmai könnyen állíthatók hol szembe, hol párhuzamba az euklideszi megfelelőkkel. Az Olvasó a kötet olvastán mélyebben beleláthat a fizikai relativitási elvek és a geometriák összefüggésébe, megismerkedhet a dualitási elvvel, a Cayley-Klein-féle geometriákkal és még sok egyébbel, mindezt rendszeres - és jóleső - szellemi energiabefektetés árán."