Szűcs Miklós: Kidolgozott példák szilárdságtanból II. kötet

Rúd alaku testek tetszőleges pontjainak feszültségi állapotát a szilárdságtan segitségével elég pontosan meg tudjuk állapitani. A vizsgált pont feszültségi állapotának különböző megadási módjai közül – a kevéssé használatos feszültségi ellipszoid mellett – a Mohr körökkel való ábrázolás látszik legszemléletesebbnek és a példáinkban ezt számtalanszor alkalmaztuk is.
Némely esetben a legveszélyesebb feszültségi állapotban levő pont felkeresése elég biztosan és egyszerüen sikerül, de általános esetben egy, többnyire igen bonyolult, matematikai szélsőérték-probléma megoldását kivánja. A gyakorlat többnyire a szabatos megoldás helyett a kritikusnak vélt pontokban kiszámított értékeket hasonlitja össze és ezek közül a legnagyobbat tekinti a maximumnak. Erre két példában is rámutatunk.
A szilárdságtan viszgálatai nem terjednek ki a hirtelen keresztmetszetváltozások, továbbá az erőátadás helyének közvetlen környezetére; ezekről a részekről számitással csakis a rugalmasságtan erősen matematika-igényes módszereivel, vagy konkrét esetekben kisérletek, mérések alapján lehet köze. lebbi képet kapni. A vastagfalú csövek és gyorsan forgó tárcsák részletes vizsgálata ízelitőt ad a rugalmasságtani vizsgálatokból.