Erwin Schrödinger: Válogatott tanulmányok

"A huszadik századi fizika egyik legmélyenszántóbb gondolata az a fölismerés volt, hogy az anyag elemi összetevőinek melyeket addig kézenfekvő módon a klasszikus fizika anyagi pont néven ismeretes elképzelésével azonosítottak hullámtermészetet is kell tulajdonítani. A jelen kötet tanulmányainak szerzője azzal írta be nevét a tudománytörténet halhatatlanjai közé, hogy ezt az elképzelést elsőként öntötte formába és bontotta ki a maga teljességében (az egyenlet fölállításával, mely máig az ő nevét viseli), hullámmechanikája gazdag és termékeny ösztönzéssel szolgálván a fizika fejlődéséhez, elméleti vonatkozásokban csakúgy, mint a kísérlet területén, ahol alig egy évvel Schrödinger alapvető fontosságú dolgozatainak megjelenése után kézzelfogható és végérvényes igazolást nyert az anyaghullámok gondolata. Schrödinger válogatott írásainak e könyve egyenes ági folytatója a Gondolat kiadó Einstein-, Planck-, Bohr-, Heisenberg- és de Broglie-kötetei alkotta „rejtett” sorozatának, mely a modern fizika ma már klasszikusnak számító nagy alakjait kívánja felidézni saját írásaik tükrében. A kialakult gyakorlatnak megfelelően mostani kötetünk a szaktudós Schrödinger mellett bemutatja a természettudomány egyéb területei felé is orientálódó s rendkívül széles horizontú természettudóst (a szerző világhírű és máig is érdekes „Mi az élet?” című kis kötetének a teljes egészében való közreadásával), s végül számot ad a „bölcselkedő” Schrödingerről is, nem próbálván elködösíteni a tényt: Schrödinger idős korában – misztikus keleti filozófiák eltökélten vállalt befolyása alatt – meglehetősen messzire távolodott attól a szükségszerűen „realista” világszemlélettől, amely a természettudomány kutatásnak alapja és feltétele, s amely Schrödingernek is sajátja volt azokban az években amikor korszakos jelentőségű s 1933-ban Nobel-díjjal jutalmazott hullámmechanikai munkásságát kifejtette. Kötetünk – ebben a tekintetben is folytatva a korábbi könyveknél kialakult hagyományokat – tanulmánnyal zárul, amely a nagy fizikus, az egyetemes érdeklődésű, már-már reneszánsz polihisztorra emlékeztető tudós és gondolkodó, a mélyen és meg nem alkuvóan humanista ember életútját és portréját rajzolja meg az olvasónak.
(Maróti Lajos) "