A teljes életet élni akarás parancsát és ösztönét pedig a szomszédaink, a saját családunk példáival adhatjuk tovább. Az érzést is amikor-amivel rádöbbentem: a mozgássérült házaspárt, szomszédaimat egyszer csak elfelejtettem „betegként” számon tartani, netán
emlegetni. Nem tudom pontos-e Susan Sontag diagnózisa: „A titokzatosnak és rosszindulatúnak bélyegzett betegséget (…) véteknek érezzük.” De a javallata egészen bizonyosan érvényes: „A megoldás korántsem a baj eltitkolása (…), hanem a betegség fogalmának módosítása”
És akkor a gyerekhangon feltett kérdésre – neked teljes az életed? – képmutatás nélkül felelhetjük: igen, lehetséges! Felelhetjük? Így, nem királyi, hanem csak amolyan, egyszerű emberi többes számban? Csakis többes számban! Mert az egészen bizonyos, hogy egyedül(létében), egymagában senkinek nem teljes az élete! Innen, ez igazság oldaláról nézve valóban átértékelődnek a fogalmaink; az életünk; a betegségeink; a szokásaink.
ANTIK-VARIA / Folyóirat-napilap-újság kategória termékei
Fordulópont. 21. szám V. évfolyam, 2003/3
Szerkesztő:
Kiadás:
Budapest, 2003
Kiadó:
Kategóriák:
Folyóirat-napilap-újság Pedagógia Gyógypedagógia
Terjedelem:
112 p.
Kötésmód:
papír