Jogállam. Jog- és államtudományi Szemle III. évfolyam

"«A felvilágosodott jogaira féltékeny társadalom, a lefelsőbb elvül jogegyenlőséget megvalósitó, mindenki jogát biztositó állami organismust követel.»
Nehéz utjára kelő folyóiratunk első czikkének élére alig írhatnék méltóbb jeligét, mint tudományunk nagy mesterének, Csemegi Károlynak e szavait. Benne van e néhány szóban az is, hogy mi a jogállam, az is, hogy mit akarunk.
Mi a jogállam? Erről már sokan és sokat irtak. Mint hangzatos jelszó rég átment az a közfogalomba is. De azért kevesen tudják, hogy mi a valódi jelentősége; és épen ezért sokan azt tartják, hogy e megjelölés helytelen, a fogalom, melyet kifejezni akar, csak képzeleti.
Mert mi a jog? A társadalomban élő emberek cselekvési szabadságát meghatározó szabályok összege.
És mi az állam? A joguralom fentartására, a szellemi és anyagi jólét megvalósitására, közös főhatalom alatt, bizonyos területen szervezett, mások szerint uralkodó, azaz jogalkotó és jogfentartó társadalom.
Ha már most összeegyeztetjük a jog és az állam meghatározását és azt kérdezzük, hogy mi a jogállam: ugy arra a következtetésre kell jutnunk, hogy ez a megjelölés minden államra alkalmazható. Mert hisz az állam fogalmában benne van a jog fogalma is. Az állam és a jog ugyszólván egyszerre születnek és együtt élnek. […]
Ezer éves multunk bizonyitja, hogy a magyar nemzet mindig részt követelt az államhatalom kezelésében, a melyet királyával az alkotmány értelmében megosztott. Abban az időben is, mikor szabadságharczunk legyőzése után a feltétlen meghódolást kivánták és hirdették azok, a kik a hatalmat kezelték: a nemzet csak türte ez állapotot, de soha magáévá nem tette az annak alapjául szolgáló elvet, az állami absolutismust.
De vajjon jogállam volt-e már ennélfogva kezdete óta a magyar állam Erre egy kérdéssel felelhetünk.
Teljesnek mondhatjuk-e a jog uralmát az olyan államban, a hol rabszolgaság, vagy a mi ehhez közel áll: a hübérurnak alávetett jobbágyság létezik? E kérdés azért jogosult, mert voltak és vannak államok, a melyekben a nemzet egy része az alkotmány sánczai között van s minden irányban a legtágabb körü jogokat élvezi, mig más része feltétlenül alá van rendelve éppen e kiváltságos osztálynak, sőt teljesen ki van zárva minden jogból, a mennyiben nem személynek, hanem kézről-kézre adható dolognak tekintik. Minthogy voltak és vannak ily államok, a hol az alkotmányosság s a nép egy részének feltétlen alávetettsége, s a hol a szabadság és a rabszolgaság egymással összeférnek: ezekkel szemben méltán kérdezhetjük, hogy teljes-e ott a jog uralma már annálfogva, mert az illető állam pl. alkotmányos monarchia vagy köztársaság? A válasz csak tagadó lehet. Mert a hol ily nagy különbség van ember és ember között, sőt a hol az emberek egy részét csupán gazdasági eszköznek, a jogokból teljesen kizárt dolognak tekintik: ott a jog uralma csak egyoldalu és csak részleges. Világos ennélfogva, hogy az ilyen államot nem mondhatjuk jogállamnak."

Borítója, és az első pár lapja ázott.