"Rég elporladt kezek emeltek örök emléket, hogy mások nevét megőrizzék, s most a kő maga is az enyészeté lett. Olykor az „őr” (az emlékkő) végleg elszakadt őrhelyétől: az idők során dirib-darabra tört sírkövet a temető falában helyezték el (mint például Krakkóban), idegen kezek használták fel másodlagosan (többnyire építkezéseknél) vagy éppen szándékos rongálók martaléka lett… És mégis, a maguk kivetettségében, elhagyatott szépségében a közép-kelet-európai zsidó temetők a helyi történelem mindmáig látható, hűséges tanúi maradtak. A környezetébe mélyen és szervesen beágyazódott, sajátos vonásait mégis megőrzött zsidóságnak, e keleti népnek és kultúrájának, érzésvilágának és művészetének a jelen és a jövő számára hírmondó, becses emlékei ők. Könyvünk ezeknek a relikviáknak szerény bemutatását célozza. A temetői szokások és hagyományok, a sírköveken megjelenő ősi jelképek ismertetésével egyúttal segíteni kívánja az érdeklődőt, a jámbor olvasót. Hiszen egymás megértésének és megbecsülésének talán első, legbiztosabb lépése önmagunk és mások jobb megismerése."
Zsidó temetők Közép-Európában (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia).